|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 41 találat | lapozás: 1-30 | 31-41 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Mécs László 1997. május 16.Zalaegerszeg után Szeged is testvérvárosi kapcsolatot teremtett Marosvásárhelyen. A kapcsolatfelvétel Mécs Lászlónak, a szegedi önkormányzat határon túli kisebbségekkel foglalkozó tanácsnokának az érdeme. /Új Magyarország, máj. 16./2000. február 7.Zelenák József sepsiszentgyörgyi evangélikus lelkész indítványa alapján a város magyar történelmi egyházai egy közös ökumenikus imahét mellett döntöttek. A szolgáló lelkipásztorok mellett jelen voltak a segéd- és nyugdíjas lelkészek is. Az istentiszteleti részt mind a nyolc esetben figyelemre méltó műsor követte. Fellépett többek között, hogy Szilágyi Zsolt európai hírű orgona- és énekesművész, Könczei Csaba református énekvezér is, valamint a római katolikus, református, evangélikus és unitárius kórusok szerepet vállaltak. Jó volt hallani Reményik Sándor, Mécs László, Radnóti Miklós, Vitéz Somogyi Vári Gyula verseit is, valamint az Ifjúsági Keresztyén Egyesület fiataljainak evangéliumi ének-összeállításait. /Utóhang egy imahéthez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./2000. június 23.Jún. 21-én megkezdődtek a Marosvásárhelyi Napok. Fodor Imre polgármester Dorin Florea prefektus, a napokban megválasztott, de még be nem iktatott városvezető jelenlétében üdvözölte a külföldi küldöttségeket, majd átadták a díszokleveleket azoknak, akik a város díszpolgáraivá lettek, vagy akiket a Pro Urbe díjjal tüntettek ki. A városi tanács 1997 óta választ díszpolgárokat. Idén dr. Pápai Zoltán docens professzort, dr. Radu Deac szívsebész professzort részesítettek ilyen jellegű elismerésben. A 90 éves dr. Pápai Zoltán, a marosvásárhelyi sebészeti iskola megalapozója nem lehetett jelen az ünnepségen. Pro Urbe díjat kapott: Bölöni László futballjátékos, összesen 108 alkalommal játszott a román válogatottban, jelenleg Franciaországban él. Kerényi György kecskeméti vállalkozó a Marosvásárhely-Kecskemét testvérvárosi kapcsolat kulcsembere, aki létrehozta a Kecskemét-Marosvásárhely Baráti Kört. Catherine Watson brit állampolgár több társával együtt a marosvásárhelyi nők nevelésével foglalkozik évek óta, ezen kívül több alapítvány, magánszemély, intézmény anyagi és erkölcsi támogatását is megszervezte. Julian A. Legget az angliai Swindonból jár gyakran Marosvásárhelyre, a Mission Romania szervezet elnöke, melynek egyetlen célja azoknak az intézményeknek a támogatása, melyek hátrányos helyzetű csoportok és a jövő generáció esélyeinek növelését tűzték ki célul. Széphalmi Miklós a Magyar Demokrata Fórum alelnöke, a Zalaegerszeg-Marosvásárhely kapcsolat egyik létrehozója. Ellinor Haase egy németországi népi egyetem docense, és a Marosvásárhelyi Népi Egyetemmel tart fenn igen gyümölcsöző kapcsolatot. Mécs László MDF-es parlamenti képviselő a Szeged-Marosvásárhely testvérvárosi kapcsolat elindítója. Susanne Schmidt osztrák állampolgár öt éve hordja a segélyeket a marosvásárhelyi AIDS-betegeknek - szülővárosa asszonyai, valamint a ferences nővérek részéről. - Jún. 22-én színpompás felvonulással kezdődött meg a nyílt téren zajló ünnepség. Fodor Imre - még polgármesteri minőségben - a Színház téren átvehette az Európa Tanács díszzászlaját, majd elhangzott Emil Constantinescu államelnök üzenete. Leleplezték a város egykori főbírája, a vár megépíttetője, Borsos Tamás mellszobrát, melyről időközben letakarították a jún. 20-án éjjeli vandál gyújtogatás nyomait, megpróbálták kijavítani a kisebb rongálódásokat. A Borsos Tamás szobor elleni támadás nyomán Dorin Florea még prefektusi minőségben közleményben szólította fel a lakosságot, hogy nemzetiségre való tekintet nélkül, az öröm, a tolerancia jegyében minél nagyobb számban vegyen részt a Napokon, majd elítélt minden olyan provokatív, vandál cselekedetet, mely megzavarja az ünnepséget. /(Máthé Éva): IV. Marosvásárhelyi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./2001. február 1.A Magyar Művelődési Intézet, a Magyar Kollégium és a Civil Kollégium szervezésében - Civil Akadémia II. néven jan. 18-19-én folytatódott a határon túli magyar civil szervezetek vezetői számára 1999-ben a Magyar Kollégium által Budapesten beindított szakmai képzés. A Civil Akadémia csak egy töredékét tudja ellátni a szomszédos országokban lévő magyar civil szervezetek által igényelt képzésnek. Távlatilag ennek intézményes keretet kellene kapnia. Az első Civil Akadémián résztvevők a közösségfejlesztéssel mint szakmával ismerkedtek elméleti síkon, a második, gyakorlati tudnivalók megszerzésére irányult. A képzésen olyan szakemberek vettek részt Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja, Horvátország és Szlovénia kulturális civil szervezeteinek küldötteiként, akik az elmúlt tíz évben jelentékeny eredményeket tudtak felmutatni ezen a téren. Erdélyből jelen volt a Domokos Pál Péter Alapítványtól András Mihály elnök Csíkszeredából (Hargita Állami Székely Népi Együttes igazgatója), az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítványtól Egri István ügyvezető igazgató Kolozsvárról, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesületétől Musát Gyula alelnök Sepsiszentgyörgyről (Kovászna Megyei Művelődési Intézet szakreferense), a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványtól Pillich László ügyvezető elnök Kolozsvárról és a szamosújvári Téka Művelődési Alapítványtól Póka Enikő gazdasági felelős. A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetségtől (Csemadok) részt vett a Galántai Választmány vezetője, Mézes Rudolf és a Dunaszerdahelyi Választmány vezetője, Huszár László, aki a Csemadok erdélyi kapcsolatainak egyik alapembere, illetve Hogya György, a királyhelmeci Majláth Kör elnöke és az ugyancsak Királyhelmecen működő Mécs László Népfőiskolától Ivanega Iván elnök. Jelen volt a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség alelnöke, Hajnal Jenő (Thurzó Lajos Közművelődési Központ igazgatója Zentáról), a Vajdasági Magyar Folklórközponttól pedig Nagy István szakmai tanácsadó Szabadkáról. A szlovéniai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet küldötte Patyi Zoltán volt Lendváról. - Most mindegyik régió képviseltette magát. Jelenleg folyik a Kárpát-medencei közművelődési civil szervezetekről adatbázist létrehozása, melyet internetre is felvisznek. /Guther M. Ibolya: Civil Akadémia II. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./2001. április 24.Ápr. 10-én a Temesvári Műszaki Egyetemre látogatott Szabadkáról Kern Imre, a városi önkormányzat végrehajtó bizottságának elnöke, Szegedről dr. Mécs László orvos, önkormányzati képviselő, valamint Perényi Ottó mérnők a TÜV Rheinland Hungaria részéről. A látogatás célja, hogy egy közös pályázat segítségével a TÜV által tanúsított hegesztőszakmunkás-képző központokat fejlesszenek tovább, illetve létesítsenek a DMTK Eurorégió e három városában. A központok az európai normák alapján fogják képezni és minősíteni a hegesztőket. Az itt képzett szakemberek képesek az EU számára elfogadható termékek előállítására vagy munkavállalásra az Unió bármely országában a kapott minősítés alapján. Szegeden már működik egy ilyen központ. Hasonló van indulófélben Temesváron a Műszaki Egyetem Gépészmérnöki karának Hegesztő felszerelések és hegesztéstechnológia tanszékén, a szabadkai bázist a Gábor Dénes Műszaki Főiskola segíti. /Három város eurorégiós együttműködése. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 24./2001. szeptember 30.Megdöbbentő MTI-hír: Nagykaposon szept. 29-re virradóra ismeretlen tettesek ledöntötték Mécs László papköltő mellszobrát. Az 1920 és 1930 között Nagykaposon plébánoskodó premontrei szerzetes, később kanonok és népszerű költő néhány éve felállított mellszobra a város római katolikus temploma előtt állt. A szobrot a tettesek nem vitték el, hanem a talapzattól néhány méternyire húzódó árokban hagyták. A rendőrség ismeretlen tettes ellen indított vizsgálatot. - Néhány éve Nagykaposon hosszasan elhúzódó huzavona volt az ott felállított turul emlékmű miatt: a szlovák politikai erők hónapokon át tiltakoztak a nagykaposi turulszobor miatt. /MTI/2002. április 11.Mécs Lászlóra, a kommunista években erőszakkal elhallgattatott papköltőre emlékeznek ápr. 11-én Nagyszalontán, az Arany János Művelődési Egyesület szervezésében. Medvigy Endre budapesti irodalomtörténész eleveníti fel a börtönbe zárt és meghurcolt költő alakját és munkásságát. Érmihályfalván József Attilára emlékeznek a Bartók Béla Művelődési Házban, utána bemutatják 22 váradi költő verseit tartalmazó Váradikosz című versantológiáját. /(Balla Tünde): Irodalmi estek a költészet napján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./2005. március 8.Március 7-én Budapesten újabb három határon túli magyar szervezet képviselőivel írtak alá szerződést internet-hozzáférési pontok, úgynevezett eMagyar-pontok létrehozásának támogatására. „A cél az, hogy az idei év végéig több mint 300 internet-hozzáférési pont jöjjön létre a határon túli magyarok számára” – mondta Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter. A szerződéseket a „Szülőföldön az információs társadalomba 1” pályázat lebonyolítója, a Puskás Tivadar Közalapítvány igazgatója, Kőhalmi Zsolt, valamint a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke, Jakab Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke Benzovics László és Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke látta el kézjegyével. A közeljövőben újabb 28 eMagyar-pont létesül a szerződések alapján Horvátországban és Ukrajnában. Hasonló szerződéseket február végén írtak alá a szlovákiai Szövetség a Közös célokért, a Mécs László Társulás szervezetekkel, a szerbiai Magyar Nemzeti Tanáccsal, a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetségével, és a Burgenlandi Magyar Kultúregyesülettel. Ezek alapján 55 eMagyar-pont telepítése kezdődött meg. További három szervezettel, az erdélyi Progress Alapítvánnyal, a Muravidéki Magyar Önkormányzatok Nemzeti Közösségével, valamint az USA-ban működő Magyar Emberi Jogok Alapítvánnyal a tervek között március végén kötnek szerződést. /Újabb internet- hozzáférési pontok a határon túli magyaroknak. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./2008. február 28.Nyílt levélben adtak hangot mély csalódottságuknak a szlovákiai magyar katolikusok és lelkipásztoraik, mert a szlovákiai egyházmegyék új felosztásával megbontották a Szlovákia délnyugati részén élő magyar hívők természetes egységet alkotó tömbjét. A magyar püspökért hasztalan küzdő felvidéki magyarok levelükben kifejtik: a számukra módfelett kedvezőtlen megoldás a "kényszerházasságra emlékeztet". A Szlovák Püspöki Konferenciához (KBS) címzett nyílt levélben – a 400 ezer magyar nemzetiségű római katolikus felvidéki hívő kezdeményezése nyomán – az aggodalmakat megfogalmazó Pázmáneum Polgári Társulás, továbbá a Mécs László Társulás és a Jó Pásztor Alapítvány hangsúlyozza: "Reménykedve vártuk, hogy a tervezett egyházmegyei átszervezés mellett a KBS tervezetében kérni fogja a Szentszéket, hogy a magyar nemzeti kisebbség soraiból nevezzen ki püspököt", vagy olyan püspököt, aki a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken megfelelő joghatóság birtokában, akár tábori püspökként látná el a magyar hívők szolgálatát. Sajnos, nem tették meg, pedig igen csak szép gesztust gyakorolhattak volna, mint ahogy ezt a gesztust "görög-katolikus testvéreink helyzetének nagyon előnyös rendezésével megtették. " A levelet jegyző társulások mélyen csalódottak, amiért a Szlovákia legfőbb egyházi méltóságait tömörítő püspöki konferencia úgy tesz, mintha Szlovákiát csak szlovák nemzetiségű hívők laknák, jóllehet az ország többnemzetiségű. A tervezet kidolgozása során a magyarokkal nem konzultáltak, "rólunk, de nélkülünk" döntöttek. A szlovák püspöki kar nyilatkozatban arra buzdította a papokat és híveket, köztük a magyarokat is, hogy az új felosztásért érzett hálájuknak is hangot adjanak. /Hálát vár a szlovák püspöki kar! = Népújság (Marosvásárhely), febr. 28./2008. június 25.Lászlóffy Csaba író a hetvenéves kassai Gál Sándort költőt idézte fel, aki azon töprengett, mit kell (lehet még) tenni, hogy egy nemzet megmaradjon világháborús atrocitások s az erőszakos üldözés – a kitelepítések után. Sok minden változott; de a nagyhatalmi szó a döntő ma is. Az üzenet elveszett, mert „nem volt száj mely tovább adja / a meghallásra nem volt fül”. A neves felvidéki előd, Mécs László /1895-1978/ költői hangja optimista volt egykor: „A mélyből kezdje, ki magasba készül(...) nagy szemétől a halottnak / egyszer ragyogni kezd a katakomba”... Azután a diktatúra idején, a Rákosi-korszakban már így írt: „Nem tudják, mit cselekszenek!” Erre jött aztán a hetvenes évek végén Gál Sándor kiáltása: „uram hitetlenül hívlak a mélységből”, mert „alávettettünk nem szaporítod e népet de hagyod elveszni...” – és a költő sorolni kezdte közössége veszteségeit: „a kiszakítottakat / a kiszakadókat / a meg nem születetteket...” /Lászlóffy Csaba: A létezés esélye. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./2008. október 14.Október 17-én, a Krúdy Gyula születésének 130. évfordulója alkalmából szervezett rendhagyó ünnepséggel indítja a szatmárnémeti Ady Endre Társaság „Északi ember vagyok” című rendezvénysorozatát, melynek keretében a magyar irodalomnak a régióból származó nagyjairól emlékeznek meg. Krúdy Gyulán kívül Tersánszky Józsi Jenőről, Móricz Zsigmondról, Mikszáth Kálmánról, Madách Imréről, Jókai Mórról és Ady Endréről, befejezésképpen pedig május végén Páskándi Géza tiszteletére szervezik meg az „A költő visszatér” című rockopera előadását. Beveszik az irodalmárok sorába a méltatlanul elhanyagolt írót, Teleki Sándort is. A Krúdy-emlékünnep keretében október 16-én elhelyeznek egy táblát a volt Jezsuita Gimnázium (jelenlegi Unio iskola) falán, melynek az író egy évig diákja volt. Kovács Albert lázári kőfaragó művész alkotására Krúdy önéletrajzából vésett fel egy szöveget: „Születtem 1878-ban, késő őszidőben. Nyíregyházán egy nádfödeles, hosszú, visszhangos, kisablakos házban, amelynek manapság már nyoma sincs a Nagykállói utcán. Csavargó, öreg vadászokkal jártam a tiszai kiöntésekhez, a lápokon, nádasokban, a tengeriföldeken, a Nyírség puha homokjában. Szigorú neveltetés végett előbb a szatmári Jézus-társasági atyákra, majd a podolini kegyesrendi papokra bízott atyám, és ezeket az esztendőket sohase felejtettem el, mint ahogy élete végéig a legtöbb ember szívesebben emlékszik gyermekkorára, mint későbbi idejére. ” Az irodalmi teadélutánon Krúdyhoz írt versek hangzanak el Mécs László, Nagy László, Juhász Gyula, Juhász Ferenc, valamint Tóth Bálint tollából. Az Ady Endre Társaság egy kötetet is kiadott az íróról, melyben többek között Tersánszky és Ady Krúdyról szóló írásai, illetve Krúdy önvallomásai is helyet kaptak. Megnyitják Kovács Emil Lajos szatmárnémeti festőművész „A hepehupás Szilágyság” című tárlatát. Az est meghívottja lesz Vári Attila József Attila-díjas költő is, aki a Harag György Társulat színművészeivel együtt lép majd fel. /Babos Krisztina: Leporolják a magyar irodalom nagyjait. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 14./2008. december 5.Halálának harmincadik évfordulója alkalmával Mécs László emlékestet rendeztek december 3-án Kolozsváron. „Mécs László papköltőt sokáig mellőzték, mégis sokan ismerik” – mondta Fábián Mária Caritas-igazgató. Kovács Sándor főesperes beszélt a költő munkásságáról. A Mécs-verseket Bogdán Zsolt színművész tolmácsolta. Jakab Gábor plébános részletesen ismertette Mécs Lászlót irodalmi pályáját, aki a harmincas években rengeteg szavalóestet tartott nemcsak Magyarországon, hanem szülőföldjén, a Felvidéken is. 1935-ös erdélyi körútja során több városba hívták meg szavalni. 1944-ben, második kötetének francia kiadásához maga Paul Valéry írt előszót. Jakab Gábor, majd kitért a papköltő ars poeticájának tartott – s az est címéül választott – Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld! című versre. /Nagy-Hintós Diana: A rózsaoltó emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ Mécs Lászlót (1895-1978) 1953-ban bebörtönözték, 1956-ban szabadult.2010. április 6.Nem múlik Köröstárkány nagypéntekje…Bihar megye – Nagypénteken ismét csak a falu egy része emlékezett meg Köröstárkányban arról a 91 civil áldozatról, kiket 1919. április 19–én gyilkoltak meg az előretörő román félkatonai alakulat tagjai Kellemes tavaszi idő köszöntött Köröstárkányra az idei nagypénteken, de a napfény még megcsillant a közeli Bihari havasok csúcsainak hósapkáján. Közel sem ilyen kellemes az a tragikus falutörténeti nap, amelyre 1990 óta több–kevesebb bátorsággal emlékeznek nyílvánosan a helyiek: a Székely Hadosztály visszavonulása nyomán előretörő román félkatonai alakulat tagjai 91 férfit, nőt és gyereket mészároltak le a falu központjában 1919 nagypéntekén. Az istentiszteleten Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke hirdetett igét, egyebek mellett arról szólva, hogy egyre biztonságosabb világot akarunk magunknak, miközben éppen az egyre tökéletesebb biztonsági rendszerektől rettegünk, és nem vesszük észre a valódit, a hit biztonságát. Mintegy biztatásként hozzátette: a kereszthalál a talpraállásra, az újrakezdésre is lehetőséget ad. Sokan hazamentek A prédikációért Szakács Zoltán helyi lelkész mondott köszönetet, majd elhangzott Mécs László Vadócba rózsát oltok című verse. A templomozás után az ünneplő/gyászoló feketébe öltözött hívek közül – akárcsak tavaly – sokan meg sem álltak az istenháza mellett lévő,1999 augusztusában felavatott emlékműnél, hanem tovább siettek, mintegy demonstrálva: a Belényesi medence falvában továbbra is békétlenség van. Az utca gépjárműforgalmát két rendőrnő vigyázta, és intette lassúbb haladásra a szinte hihetetlen számú közlekedőt. Ennek ellenére a motorok zaja többször fölé kerekedett a szónokokénak, kiknek sorába most – egészségi okból – nem volt ott Csapó József egykori szenátor, az emlékmű védnöke. Csűry István megállapította, hogy sajnos „a mi generációnk” még nem az, akiknek életében „rendbe kerülnek a dolgok”. Nem haragudhatunk elődeinkre Gábor Ferenc, az emlékműállítás, és az évenkénti megemlékezés szervezője így fogalmazott: szégyenkezem azok helyett, akik pár lépésről nem jönnek el egy évben egyszer fejet hajtani azok előtt, akik megteremtették Tárkány jólétét. Aktuláis viszálykodásra utalva hozzátette: szorongathatjuk egymás nyakát, de nem haragudhatunk elődeinkre, miközben unokáink jussát elherdáljuk. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke szerint Tárkány sorsa jól szemlélteti az összmagyarság XX. századi sorsát, ezért nem volt véletlen, hogy a 2004. december 5.–i népszavazás ötödik évfordulóján szervetett, elmúlt decemberi budapesti gyűlésen Gábor Ferenc is beszédet mondhatott. Az elnök összefogásra, és a Tárkány nevű Kárpát medencei települések szövetségében rejlő lehetőségek kihasználására buzdította a helyieket. Pártpolitikától mentesen A megemlékezés idén mentes volt a pártpolitikától, ami abban is megnyilvánult, hogy nem koszorúztak sem az RMDSZ, sem az MPP képviselői, akik egyébként sem voltak jelen. Fejet hajtottak viszont Patrubány Miklós és két budapesti magánember mellett a KREK, a Polgármesteri Hivatal, a helyi, a várasfenesi és a kisnyégerfalvi református egyházközség, a helyi iskola, a Pro Tharkan illetve a Fiatalokért és Oktatásért Egyesület, továbbá a nagyváradi Lórántffy Zsuzsanna liceum képviselői, fiatalok Wass Albert–verseket szavaltak. A koszorúzás utáni egy perces néma emlékezést a harang zúgása kísérte, majd a Himnusz és a Székelyhimnusz éneklése után Szakács Zoltán áldásával ért véget az idei ünnepség. erdon.ma 2010. október 9.Hetvenöt éves a Vigilia2010. szeptember 29-én tartották a Magyar Írószövetség Bajza utcai klubtermében a Vigilia című folyóirat jubileumi estjét, melynek vendége volt Lukács László főszerkesztő, Bende József és Lázár Kovács Ákos szerkesztők, Jelenits István irodalomtörténész és Vasadi Péter költő. A műsort szerkesztette és vezette Szakolczay Lajos irodalom- és művészetkritikus, közreműködtek Császár Angela és Oberfrank Pál színművészek. A Vigilia című folyóiratot 1935-ben alapította a magyar neokatolikus mozgalom néhány kiemelkedő képviselője, Aradi Zsolt, Balla Borisz és Possonyi László. Céljuk az volt, hogy a kultúra és a hit találkozását, a katolikus szellemű irodalom megújulását és a magyar katolikus egyház korszerűsödését előmozdítsák. Az egyetemesség jegyében tágították és mélyítették a katolikus gondolkodást: felkutatták és felmutatták az irodalom, sőt az emberi kultúra minden igaz értékét; az Istent keresők számára pedig a misztika útjait tárták fel, a szentek példáján tájékozódva keresték a hétköznapi kereszténység lehetőségeit. Új távlatokat nyitottak a magyar irodalom horizontján is: megalkották az irodalomnak keresztény indíttatású, spirituális ihletésű szemléletét, s felmutatták az irodalom transzcendentális, Istenre nyíló értékeit. A lap 1935-től 1944 márciusáig elsősorban francia mintákra tekintve közölt irodalmi, irodalomtörténeti, művészeti és filozófiai tanulmányokat. Maga köré vonta a fiatalabb írónemzedék kiemelkedő képviselőit (Lovass Gyula, Rónay György, Sőtér István, Thurzó Gábor és mások), s a háború alatt otthont biztosított azoknak az íróknak is, akik politikai vagy más okok miatt másutt nem jelentethették meg írásaikat. A német megszálláskor az akkori főszerkesztő, Possonyi László megszüntette az évnegyedes kiadványként induló, de akkor már havi folyóirattá nőtt lapot. 1946-ban alakult meg a Vigilia munkaközösség Juhász Vilmos szervezésében, az országos tekintélynek örvendő Sík Sándor vezetésével, Mihelics Vid, Possonyi László és Rónay György segítségével. Az új körülmények, a reményteljesen bontakozó demokrácia, majd annak elfojtása új lehetőségeket és feladatokat, majd új nehézségeket hoztak a lap számára. A Vigilia mégis szervesen beleépült a háború utáni magyar egyház és irodalom életébe. 1949-től a lap példányszámát és terjedelmét drasztikusan csökkentették, az írásokat cenzúrázták, a szerkesztőket és munkatársakat folytonosan zaklatták. 1956 után a lap szerkesztéséből akkor már oroszlánrészt vállaló Rónay Györgyöt erőszakkal eltávolították a laptól, s oda csak 1969-ben térhetett vissza. A lap mindezek ellenére segítette a keresztény értelmiség tájékozódását, egy modernebb egyházkép kialakítását, s fórumot biztosított az elhallgattatott "polgári" íróknak. E tényezők indokolják, hogy a viszontagságos körülmények ellenére a Sík Sándor nevével fémjelzett korszak a lap első virágkorát hozta a világháború után. A Vigilia nevéhez méltóan a virrasztó szerepét vállalta ebben az időben: az országra erőszakkal rákényszerített szűkkörű ideológia légkörében őrizte és hirdette a szellem és a gondolat, a művészet és a humánum tágasságát; a fojtogatóan szűk keretek közé szorított hitélet számára közvetítette az egyház egyetemességét, a II. vatikáni zsinat megújult s megújító szellemiségét; az elnémított írók számára menedéket s életlehetőséget adott írásaik közlésével; a Nyugaton élő, s ezért idehaza kitagadott s elhallgatott íróknak fórumot biztosított műveik szemlézésével, s mihelyt lehetőség nyílott rá, írásaik közlésével. Rónay György tízéves szerkesztői tevékenysége idején a folyóirat a magyar szellemi és keresztény élet legrangosabb orgánumává lett. A lap küldetésként vállalt nyitottsága s a II. vatikáni zsinattól tanult szellemiség indította szerkesztőit arra, hogy a hetvenes években párbeszédet kezdjenek a másként gondolkodókkal, így a nemhívőkkel, a marxistákkal is. E tágasság ösztönözte a lapot az ökumené szellemének vállalására, s ez vezette akkor is, amikor tudatosan adott helyet a fiataloknak. Az 1989–90-es változások következtében nemcsak az ország politikai szerkezete alakult át gyökeresen, hanem szellemi arculata is. Más helyzetben találta magát a Vigilia is, hiszen számos rangos kulturális és több értékes katolikus kiadvány között kellett megtalálnia saját régi-új hangját. A Vigilia ma is az aktív keresztény értelmiség lapja, amely igyekszik hozzájárulni az országot leginkább érintő társadalmi és politikai, kulturális és eszmei kérdések keresztény szellemű tisztázásához, s próbálja életre kelteni az elmúlt évtizedekben háttérbe szorított emberi és keresztény életértékeket, újra megalkotva hitnek és kultúrának szintézisét. Változatlan missziója a mai napokban az, hogy gyors változások közé kényszerült világunkban őrizze keresztény értékeinket, és szembesítse korunkkal. A lap szerkesztői: Possonyi László (1935), Balla Borisz (1936 – 1937), Possonyi László (1938 –1940), Mécs László, Possonyi László (1941–1942), Possonyi László (1943 –1944), Juhász Vilmos, Sík Sándor (1946 – 1948), Sík Sándor (1948 – 1963), Mihelics Vid (1964 –1968), Rónay György (1969 – 1977), Doromby Károly (1978 – 1979), Hegyi Béla (1980 – 1984). 1984-től mindmáig Lukács László a Vigilia főszerkesztője. Népújság (Marosvásárhely) 2012. február 3.KMAT-ülés – Tőkés: konstruktív tanácskozás a polgári kezdeményezésrőlKonstruktívnak értékelte a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) pénteki budapesti ülését Tőkés László elnök, a tanácskozás fő témája a kisebbségi jogok ügyében indítandó polgári kezdeményezés volt. Tőkés László az ülés után tartott sajtótájékoztatón elmondta: ahhoz, hogy ezzel az eszközzel élni tudjanak, legalább egymillió aláírásra van szükség. Azt szeretnék elérni, hogy az Európai Unió ne utalja kizárólag tagállami hatáskörbe a kisebbségi jogokat – hangsúlyozta. Ennek jogi keretét szeretnék megteremteni, és ennek érdekében “jogalkotásra késztetni” az unió illetékes testületét. Kiemelte: össznemzeti összefogásra van szükség, ha valamikor, most az kell, hogy a pártpolitikai szint fölé emeljék ezt a nemzeti ügyet. Az MTI kérdésére elmondta, a kezdeményezés bejegyzése után húsz hónap alatt kell az aláírásokat összegyűjteni. Ideális esetben a regisztrációs kérelem benyújtása április 1-től történhet meg, ezután két hónap a regisztrációs idő, majd, ha pozitív döntés születik elindulhat az aláírások gyűjtése. Tőkés László azt mondta, hogy számítanak az európai kisebbségekre és a civil szervezetekre is. Az Európai Bizottság elé azután kerülhet a kérdés, ha a tagországok igazolták az aláírások érvényességét. Azonban még ekkor is elutasíthatják a jogalkotás megindítását – mondta, hozzátéve, többéves folyamatról van szó. Felidézte: tavaly márciusban határoztak úgy, hogy a polgári kezdeményezés eszközével élni kívánnak, és novemberben, miután találkoztak Schmitt Pál államfővel, megerősítették elhatározásukat. Tőkés László elmondta, hogy a pénteki ülésen szakmai bizottság megalakításáról döntöttek, amely egyezteti a polgári kezdeményezésről eddig kialakított elképzeléseket. Javaslatot fogalmazott meg a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is – jelezte. A szakmai testület – amelynek élére Gál Kinga (Fidesz) EP-képviselőt kérik fel – március 31-ig készíti el a témában jelentését. A KMAT elnöke hozzátette: a tanácskozáson Németh Zsolt külügyi államtitkár azt mondta, a magyar kormány támogatni tudja a kezdeményezést, abban az esetben, ha az valóban szakmailag megalapozott, és igazi polgári jelleget ölt. A politikai szféra nem avatkozhat be a folyamatba, és erre minden lehetőség adott – jelezte Tőkés László. Mécs László, a KMAT főtitkára elmondta: a tanács ülésén egyhangúlag döntöttek arról is, hogy felveszik tagjaik sorába a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsát. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség javaslatára támogatták azt az elképzelést, hogy Ukrajnában létesüljön önálló magyar választási körzet, amely tömbbe foglalja a kárpátaljai magyarságot. MTI 2012. február 6.Ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Autonómia TanácsKonstruktívnak értékelte a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) pénteki budapesti ülését Tőkés László elnök, a tanácskozás fő témája a kisebbségi jogok ügyében indítandó polgári kezdeményezés volt. Tőkés László elmondta: ahhoz, hogy ezzel az eszközzel élni tudjanak, legalább egymillió aláírásra van szükség. Azt szeretnék elérni, hogy az Európai Unió ne utalja kizárólag tagállami hatáskörbe a kisebbségi jogokat – hangsúlyozta. Ennek jogi keretét szeretnék megteremteni, és ennek érdekében „jogalkotásra késztetni” az Unió illetékes testületét. Kiemelte: össznemzeti összefogásra van szükség, ha valamikor, most az kell, hogy a pártpolitikai szint fölé emeljék ezt a nemzeti ügyet. Az MTI kérdésére elmondta, a kezdeményezés bejegyzése után húsz hónap alatt kell az aláírásokat összegyűjteni. Ideális esetben a regisztrációs kérelem benyújtása április 1-jétől történhet meg, ezután két hónap a regisztrációs idő, majd, ha pozitív döntés születik elindulhat az aláírások gyűjtése. Tőkés László azt mondta, hogy számítanak az európai kisebbségekre és a civil szervezetekre is. Az Európai Bizottság elé azután kerülhet a kérdés, ha a tagországok igazolták az aláírások érvényességét. Azonban még ekkor is elutasíthatják a jogalkotás megindítását – mondta, hozzátéve, többéves folyamatról van szó. Felidézte: tavaly márciusban határoztak úgy, hogy a polgári kezdeményezés eszközével élni kívánnak, és novemberben, miután találkoztak Schmitt Pál államfővel, megerősítették elhatározásukat. Tőkés elmondta, hogy a pénteki ülésen szakmai bizottság megalakításáról döntöttek, amely egyezteti a polgári kezdeményezésről eddig kialakított elképzeléseket. Javaslatot fogalmazott meg a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is – jelezte. A szakmai testület – amelynek élére Gál Kinga (Fidesz) EP-képviselőt kérik fel – március 31-éig készíti el jelentését a témában. A KMAT elnöke hozzátette: a tanácskozáson Németh Zsolt külügyi államtitkár azt mondta, a magyar kormány támogatni tudja a kezdeményezést abban az esetben, ha az valóban szakmailag megalapozott, és igazi polgári jelleget ölt. A politikai szféra nem avatkozhat be a folyamatba, és erre minden lehetőség adott – jelezte Tőkés László. Mécs László, a KMAT főtitkára elmondta: a tanács ülésén egyhangúlag döntöttek arról is, hogy felveszik tagjaik sorába a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsát. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség javaslatára támogatták azt az elképzelést, hogy Ukrajnában létesüljön önálló magyar választási körzet, amely tömbbe foglalja a kárpátaljai magyarságot. MTI Krónika (Kolozsvár) 2012. július 24.Értetlenség a Tokaji Írótábor felhívása körülKözleményben foglal állást az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének Intézeti Tanácsa a Tokaji Írótábor 2012-es felhívása kapcsán. Mint kiderül, a tanács meglehetős értetlenséggel fogadta a Tokaji Írótábor 2012-es felhívását, amelyben négy írószervezet a jelenlegi magyar irodalmi kánonok radikális revíziójára szólít fel, s indoklásában szakmailag tarthatatlan vélelmezésekkel illeti a rendszerváltás utáni irodalmi intézmények és a szakmai közélet szereplőinek jelentős hányadát. „Intézetünk elfogadhatatlannak tartja a felhívás előítéletekkel és kifejtetlen célzásokkal teli általános ítéleteit, s hangsúlyozza: a hajdani, represszióra épülő szocialista kultúrpolitika hiteles bírálata nem mehet végbe ugyanazokkal az eszközökkel, amelyek a bírált rendszernek voltak a sajátjai. Elítélése nem egyszerűsödhet sem az elmúlt fél évszázadban keletkezett kulturális értékek egységes elvetésére, sem a kánonok utólagos megbélyegzésére, sem pedig a jelenlegi, egyáltalán nem homogén intézményrendszer gyanúba keverésére. Minthogy az irodalmi írás nem ideológiai rendszerek lenyomata, Intézetünk károsnak ítél minden olyan szándékot, amely az irodalmi kánonok alakulásának politikai befolyásolására s különösen a kánonok egységesítésére irányul. Mivel minden kánon folyamatos mozgásban van, és amíg van irodalom, ez a mozgás feltartóztathatatlan, a kánonok körüli vita és párbeszéd természetes velejárója, nélkülözhetetlen része az irodalmi folyamatoknak. De úgy véljük, a vita ilyen eszközökkel történő kiélezése nem szolgálja a magyar irodalmi kultúra ügyét, hanem a kultúrától kifejezetten idegen tartományokba tereli a párbeszédet. Közös érdeke minden ép szakmai érzékkel rendelkező irodalmi köztudatnak, hogy ne csak azt lássa be, miért indokolt újra meg újra megvitatnunk az örökölt kánonok kérdéseit, hanem azt is, hogy e vitának csak higgadt körülmények között és tárgyilagos szakszerűség mellett van értelme”, áll a közleményben. A 40. Tokaji Írótábort augusztus 15. és 17. között rendezik meg, és amint az a tábor honlapján olvasható, az idei tanácskozás Eltiltva és elfelejtve – A hallgatás és elhallgattatás évei a magyar irodalomban címen többek közt azokkal az írókkal foglalkozik, akiket – mint fogalmaznak – a hatalom kihagyott a magyar irodalom történetéből. „Az irodalom és a politikai hatalom viszonya – a diktatúrák és az ideológiai egyeduralom idején – az alkotói sorsokat, irodalmi pályákat, a frissen formálódó és a már lezárt életművek helyzetét végzetesen befolyásolta. A szabad szellem állami ellenőrzésének, cenzurális csonkításának történelmi korszakonként változtak a módszerei. A szakmai szervezetek és az autonóm irodalmi orgánumok felszámolásától az ’ellenséges’ vagy ’reakciós szemléletű’ szerzők betiltásától, elüldözésétől, bebörtönzésétől a klasszikus irodalmi alkotások ideológiai alapon történő cenzúrázásáig, a fiatal tehetségek kontraszelektálásáig, a kortárs alkotók hamis hierarchiájának kialakításáig, később a nyilvánosság, a szakmai befogadás zsilipjeinek a ’tiltott, tűrt, támogatott’ minősítések jegyében történő mozgatásáig számtalan eszköz állt a hatalom rendelkezésére, hogy létrehozza az általa teljes mértékben uralt és irányított irodalmi életet. Ez a következetes irányítás határozta meg az irodalomközvetítő rendszerek: az oktatás, a könyvtár, a rádió, a filmgyártás, majd a televízió által reprezentált kánont, amely számos értéket is magában foglalt ugyan, de a különböző politikai időszakokban – például 1945–49, 1950–56, 1957–61 – könyörtelenül kiiktatta a köztudatból a vele azonosulni nem képes, nem hajlandó alkotókat és életműveiket. Így törölték a 2. világháborút követő évtizedek magyar irodalmából például Bánffy Miklós, Dsida Jenő, Hamvas Béla, Ignácz Rózsa, Kodolányi János, Kós Károly, Márai Sándor, Mécs László, Nyirő József, Reményik Sándor, Tormay Cecile, Várkonyi Nándor, Wass Albert és más kiváló írók, irodalmárok nevét. Műveiket kitalicskázták a könyvtárakból és bezúzták, arcképüket, fényképeiket kiretusálták a dokumentumokból, létüket kihagyták a magyar irodalom történetéből” – olvasható a 40. Tokaji Írótábor felhívásában. A bevezető összegzése pedig ekként hangzik: „A 40. Tokaji Írótábor azért idézi meg azokat a történelmi pillanatokat, amikor a diktatúra a megtorlás, a tiltás, a korlátozás rendszerét létrehozta, illetve amikor az ízlésbeli és ideológiai eszmecserét akadályozó gyanakvás és megosztottság túléli korát, hogy felhívja a figyelmet a jelen kétarcúságára, egyszersmind ösztönözze egy előítéletekkel teli, értékzavaros korszak örökségének felmérését és felszámolását”. Népújság (Marosvásárhely) 2013. január 31.Jóbarát: kötet a katolikus ifjúsági folyóiratrólA két világháború (1925–1940) között a kolozsvári piarista gimnázium tanárai és diákjai által megjelentetett katolikus ifjúsági folyóiratról, a Jóbarátról szóló könyvet mutattak be kedden délután a Római Katolikus Nőszövetség székhelyén. A Bodó Márta által összeállított, monografikus tanulmánnyal kísért antológiában ifjúkori Dsida- és Reményik-verset is olvashatunk. A kötet a Verbum kiadónál jelent meg. Az eseményen közreműködött a Báthory-líceum kórusa (karnagy: Potyó István). Kovács Sándor főesperes elmondta: a piarista tanintézetekben mindig központi helyet foglalt el a magyar ifjúság szellemi értékeinek ügye, ezt szolgálta kimagasló szinten a Jóbarát irodalmi és tudományos folyóirat. A 20 oldalas kiadvány az ismeretterjesztés, az erkölcsi nevelés és a szépirodalmi művek népszerűsítése mellett teret adott az akkori ifjúságot érdeklő témáknak is. – Sokatmondó, hogy a lap munkatársai között volt Biró Vencel piarista történész, Mécs László papköltő, Balogh Ernő, Bitay Árpád, Hirschler József, a Marianum alapítója, Kiss Jenő, Kristóf György, Lakatos István, Reményik Sándor, Áprily Lajos költők, Sík Sándor piarista atya, Erőss Alfréd, Szabó T. Attila, Vámszer Géza és Venczel József. A természettudományi műveltség terjesztése terén Grósz Ilona és ifj. Xantus János végeztek ígéretes munkát. Irodalomtörténeti szempontból a folyóirat Dsida Jenő és Rónay György korai alkotásait is közölte a Fakadó rügyek rovatban – részletezte Kovács Sándor. – Bodó Márta könyve a két világháború közötti katolikus folyóirat elemzését, kultúrtörténeti helyének kijelölését vállalta fel – mondta Timár Ágnes, a Báthory-líceum igazgatója, aki azt is bevallotta: meglepetéssel vette tudomásul, hogy ifjúsága gyereklapjának elődje egy katolikus diákfolyóirat volt, amelyet a piarista kollégium tanárai kezdeményeztek olyan korban, amikor az erdélyi magyar kultúrát és identitást nagy veszély fenyegette. – Hogy miért ez a soha nem szűnő törekvés identitásunk felszámolására? Azért, mert a nemzettudat megszüntetését az oktatás felszámolásával kezdték. Ez ellen harcolt a felekezeti oktatás a két világháború között. Bodó Márta alapos előtanulmányokat végezve a 15 évig megjelenő lap helyét a piarista iskola és a XX. századi katolikus egyház és nevelés összefüggéseiben tárgyalja. A piarista kollégium utódiskolájának igazgatójaként nagy jelentőséget tulajdonítok a folyóiratnak és a könyvnek. Mindez azt tanúsítja, hogy iskolánk a legkilátástalanabb helyzetekben is megmaradt, és teljesítette kötelességét – fejtette ki Timár Ágnes. Cseke Péter, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója, aki 1990 óta tanít sajtótörténetet, méltatásában kifejtette: újságot és sajtótörténetet írni felelősség. – A két világháború között minden felekezet igyekezett kiépíteni a maga sajtóhálózatát. A kisebbségi, a vallásos sajtó léleképítő, értékteremtő és értéktudatosító munkát végezhetett. Ez a mai sajtóból hiányzik – vélekedett az oktató. Bodó Márta elmondta: értékes anyagra lelt ezekben a kiadványokban. – A két világháború közötti kisebbségi létben, amikor az erdélyi magyar értelmiség egy része elmenekült, mások pedig csüggedten éltek, Olasz Péter jezsuita szerzetes-tanár kezdeményezésére született ez a folyóirat. A kötet anyagát úgy válogattam össze, hogy egyfajta antológia legyen, amely rávilágít az akkori pezsgő szellemi életre. A tanárok tág teret és önállóságot biztosítottak a lapszerkesztésben részt vevő fiataloknak – hangsúlyozta Bodó Márta. A kötetbemutatón Palkó Árpád, Jakab Tamás, Török Melinda és Rácz Tímea, a Báthory-líceum diákjai olvastak fel. A rendezvény a kórus fellépésével zárult, szólót énekelt Vincze Tímea és Rácz Tímea. NAGY-HINTÓS DIANA Szabadság (Kolozsvár), 2013. április 9.A Verbum Könyvkiadó újdonságaiBodó Márta és Bács Béla János nemrégiben megjelent köteteit ismertették kedden délután a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. A Verbum Könyvkiadó gondozásában jelent meg Bodó Márta Jóbarát. Egy erdélyi katolikus ifjúsági lap a két világháború között című könyve, valamint Bács Béla János Magammal viszlek című kötete. Bács Béla János címválasztását nagyon merész kijelentésnek vélte Elekes András publicista, mint mondta: csak az teheti meg, aki nagyon pontosan tudja az útját, tudja a célt, tisztában van az élet értelmével, és önmagban érez annyi erőt, hogy akit magával visz, tényleg vinni is tudja. „Az vihet magával bárkit, aki képes arra, hogy az élet értelmébe beavassa” – így a könyv egyfajta beavatás, mutatott rá Elekes András. Bodó Márta a Vasárnap és a Keresztény Szó szerkesztője ismertette a Verbum Könyvkiadó eddigi tevékenységét és célkitűzéseit. Az általa jegyzett kötet a Kolozsváron kiadott Jóbarát, katolikus szellemiségű ifjúsági lap történetét mutatja be. A könyv merítést nyújt a kor ismert szerzőitől, többek közt Sík Sándor, Áprily Lajos, Mécs László, Reményik Sándor és Dsida Jenő alkalmi és vallásos versei, színdarabok és novellák olvashatók benne. Iochom Zsolt Székelyhon.ro. 2014. február 11.Az űrlap aljaEseménydús évet zárt az EKE ’91 Nemcsak évértékelőt tartott szombaton az EKE ’91 Nagyvárad–Bihar, hanem díjazták a legjobb túrázókat, túravezetőket és Ujvárosi Tibor alapító tagot, aki tavaly múlt 90 éves, és az egyesület örökös tagjává választották. Az Ady Endre Líceum dísztermében megtartott közgyűlésre igen kevesen érkeztek, alig félszázan, ahhoz képest, hogy jelenleg 193 fizető tagjuk van. Egyébként Tiponuţ Tibor, az EKE ’91 Nagyvárad–Bihar elnöke beszámolójában meg is jegyezte, hogy bár tavaly szerencsére senki nem hunyt el a tagságból, 2012-höz képest mégis 30 fővel kevesebben vannak. Az ismeretterjesztő, honismereti, nevelő tevékenységgel kapcsolatban elhangzott, hogy egyre több olyan rendezvényük van, amit helyhiány miatt nem tudnak megtartani. Példa erre a 2013/2014 telén, januártól április végéig vetítéssel egybekötött honismereti és ismeretterjesztő előadás-sorozat. Ennek eddig az Ady-líceum adott otthont, de ezzel a hagyománnyal az idén szakítottak, mert egyre nehezebb volt megoldani a teremgondokat, és többször probléma volt a részvevők nem feltétlenül civilizált viselkedésével. Ezért idén a keddi találkozók végén alkalomszerűen, zárt körben tartanak egy-egy vetítést, ha éppen akad önkéntes előadó. Az elnök szerint ennek az az előnye, hogy az EKE-tagokat nem szorítják ki idegenek az előadásokról, és így a legelszántabb természetjárók is részt tudnak venni a vetítéseken. Hátránya, hogy nincs előre megírt program, tehát aki kíváncsi a vetítésekre, ott kell legyen a keddi találkozókon. Sikeres akcióként emelte ki Tiponuţ a Nagyváradon megszervezett Nagy EKE ’91 Olajgyűjtést, amelyet önerőből oldottak meg, mert tavaly nem kaptak rá támogatást. Említést tett a farsangi bálról, a Somló-hegyen megtartott hagyományos Föld napi tagavató túrájukról, amikor is kilenc új tag tette le a fogadalmat. Vízitúrák és egyéb kirándulások tarkították a tavalyi esztendőt, de a sok örömbe üröm is vegyült: Erőss Zsolt és Kis Péter tragikus eltűnése és halálhíre komoly érzelmeket váltott ki mindenkiből. Ezért május 28-án minden városban, ahol EKE-osztály van, 21 órakor gyertyát gyújtottak az emlékükre. A Bihar Megyei Hegyi- és Barlangimentő Szolgálattal kötött protokollum alapján pedig júniusban Biharfüred környékén 30 kilométeres szakaszon felújították a turistajelzéseket. Ismét, immár ötödjére teljesítménytúrát is szerveztek. A Medveles elnevezésű teljesítménytúrában társszervezők voltak, és a résztvevők választhattak a 20, 40, 60 km-es távok között, de 2013-ban első alkalommal a 80 és 100 km-en is kipróbálhatták magukat a vállalkozó kedvűek. A vetítések, előadások és túrázások közül említésre méltó, hogy novemberben Kollár Lajos és Mécs László, a Magyarok a világ nyolcezresein expedíció-sorozat alapítói az EKE meghívására erdélyi előadó-körútra indultak, illetve a Mikulás kirándulást emelte ki, amikor meglátogatták a Farkas-hegyi kristálybarlangot, melyet 2012. augusztus 18-án nyitottak meg a látogatók számára. A barlangot véletlenül fedezték fel 1987-ben, a bauxitbányába robbantottak szellőzőnyílást, amikor feltárult a járat. A barlang újdonsága egy kis bányamúzeum, amely bemutatja az érdeklődőnek a föld alatti munka eszközeit. Idén támogatás hiányában a városismereti vetélkedőt nem tudták megtartani, viszont a megyei önkormányzatnak köszönhetően újra egy szép kivitelezésű éves túratervet sikerült letenni az asztalra. Torma József alelnök túrabeszámolójából megtudhattuk, hogy tavaly az EKE ’91 Nagyvárad–Bihar összesen 83 túrát szervezett. Ezek közül 74 volt egynapos és kilenc többnapos. A túrákon összesen 1376 személy vett részt, ebből 699 EKE-tag. Közúton összesen 11 680 km-t, vasúton 6 329 km-t és gyalogosan 1 955 km-t tettek meg. A gyalogtúrák alkalmával 72 700 méteres szintkülönbséget küzdöttek le. A pénzügyi beszámolót sokan örömmel fogadták, ugyanis ebből kiderült, hogy tavaly jól gazdálkodott az egyesület, ugyanis év végére az egyesület összértéke (leltári tárgyakkal és nyereséggel együtt) elérte a 35 428,33 lejt. A közgyűlés a cenzori beszámolóval, majd a túrázók és túravezetők díjazásával zárult. A 2013-as év túravezetője díjat Fábián György érdemelte ki, a tavalyi év turistái pedig Torma József és Danicska János lettek. Sükösd T. Krisztina EKE= Erdélyi Kárpát Egyesület Reggeli Újság (Nagyvárad), 2014. július 25.Ülésezett a Kárpát-medencei Magyar AutonómiatanácsBálványosfürdőn ülésezett 2014. július 25-én a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT), a Magyarország határain túli magyar nemzeti közösségek azon politikai és társadalmi szervezeteinek konzultatív testülete, amelyek e nemzetrészek önrendelkezésének megvalósítása iránt elkötelezettek. Az ülésre a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetemmel és Diáktáborral egy időben kerítettek sor, ezzel is hangsúlyozva a Tusványosként ismert rendezvénynek a magyar nemzetpolitikában betöltött kiemelkedő szerepét. Tőkés László elnök köszöntötte a KMAT ülésének részvevőit, külön is Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettest, majd számba vette az elmúlt időszak fejleményeit a legutóbbi, a muravidéki Gyertyánoson tavaly októberben tartott rendes ülés óta. Ezt követően a KMAT áttekintette a Kárpát-medencei autonómiák és autonómiatörekvések helyzetét. Semjén Zsolt kormányfő-helyettes arról tájékoztatott, hogy a magyar polgári kormány mind a KMAT, mind annak törekvései mellett elkötelezett, továbbra is azt vallva, hogy a határon túli magyar nemzetrészek szülőföldjükön való megmaradásának záloga a közösségi autonómia kivívása és az anyaországhoz való tartozás közjogi biztosítása – ami a kedvezményes honosítási folyamattal megindult. A magyar állam minden határon túli nemzetrész saját autonómiakoncepcióját támogatja – hangsúlyozta Semjén Zsolt –, ezeket az illető közösségek kell kidolgozzák, annyit és olyant, amennyire és amilyenre szükség van. A szomszédos államok többségi nemzeteit pedig meg kell alaposan ismertetni a különféle autonómiaformákkal, hogy szűnjön az idegenkedés és az ellenállás a közösségi önrendelkezés gondolatával szemben. A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett: a magyar kormány nemzetpolitikája egységes, az összes fontos stratégiai kérdésben nézetazonosság mutatkozik. A KMAT a maga során ezt méltatta, kifejezve elismerését a határok fölötti nemzetegyesítés 2010 óta tapasztalt eredményeiért, a magyar kormányzat és tisztségviselőinek munkájáért. A tanács a következőkben megfogalmazta súlyos aggodalmait az Ukrajnában uralkodó állapotokkal kapcsolatban. A nemzeti közösségek védelme melletti kiállás ez esetben konkrétan kötődik a kárpátaljai magyar nemzetrészhez, hiszen a kelet-ukrajnai háborús helyzet fokozódása beláthatatlan következménnyel járhat. A megoldás az ukrajnai helyzetre a tárgyalás lehet, a demokratizálódás és az európai felzárkózás, az ukrajnai nemzeti kisebbségek – köztük a kárpátaljai magyarok – jogainak maximális tiszteletben tartása. Az ülésen döntöttek a KMAT monitoring-rendszerének felállításáról, ami a kisebbségben élő nemzeti közösségek diszkriminációmentes életéhez szükséges feltételeknek a teljesülését kíséri figyelemmel, tekintettel e közösségek helyzetére, jogaik érvényesülésére, esetleges sérelmeikre mind egyéni, mind csoportszinten. A KMAT a továbbiakban saját fennállásnak tízéves jubileuma, illetve a 2004. december 5-i népszavazás tizedik évfordulója alkalmával szervezendő rendezvényekről hallgatott meg és fogadott el vázlatos előterjesztést. A tisztújítás során a kettős jelölés történt: egyfelől Tőkés Lászlót, másfelől Izsák Balázst javasolták elnöknek. A Székely Nemzeti Tanács elnöke azonban visszalépett a leköszönő elnök javára, így a tizenkét tagszervezet jelen lévő kilenc képviselője titkos szavazással, egyhangúlag újraválasztotta Tőkés László erdélyi európai parlamenti képviselőt a KMAT elnökévé, aki megköszönte az ismétlődő bizalmat. A tanács eddigi titkárát, Mécs Lászlót is újraválasztották e tisztségbe. Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája Erdély.ma 2015. március 30.Nagyváradi könyvnapok annoA huszonkét éves elszakadás ellenére Várad emlékét úgy őrizte meg az anyaország, amilyen az valójában volt, a pezsgő kulturális élet városának, falai közt írókkal, költőkkel, tudósokkal, művészekkel. Persze, a távolság megszépíti az emlékeket, de a város a tudatos sorvasztás ellenére is megőrizte a szellemi élet pezsgését és az idelátogatók nem érezték olyan mélynek az elszakadás okozta mély szakadékot, ami az évek során keletkezett. Azonkívül itt volt nekünk az erdélyi magyar irodalom és annak képviselői, akik azon igyekeztek, hogy a magyar szó megmaradjon ezen a tájon. Illusztris vendégeket várt a város, az irodalom jeleseit ezeken a napokon, a könyvnapok idején. Gulácsy Irén, Ignácz Rózsa, Móricz Zsigmond, Mécs László és Nyírő József vendégeskedett volna a Holnap városában, hogyha csak néhány napra is, de elhozzák az élő magyar irodalom szellemét ide. A város vezetése és a kereskedők pedig mindent megtettek azért, hogy a hazatérés utáni első könyvnapok sikerrel öregbítsék Várad hírnevét. Három napon át kínáltatják magukat a magyar szellem termékei, a város szívében álló népi motívumos sátrakban. A helyi könyvkereskedők hetek óta versengenek a jobbnál jobb standokért, a Szent László tér és a Bémer tér kijelölt helyein. Mindenikük pompás sátrat állított, de a legszebbek azok voltak, amiket a sikeres festőművész, Balogh István tervezett. A tervek szerint kilencvenhét könyv kerül az olvasóközönség elé. Ezek egyike a rég halott, tehetséges Iványi Ödön: A püspök atyafisága című regényének harmadik kiadása, a Szigligeti Társaság gondozásában. A könyvnapok sikeres rendezéséért egy olyan régi, váradi könyvkereskedő felelt, aki az elmúlt évek alatt, legjobb tudása szerint szolgálta a város magyarságának érdekeit. Könyvkereskedésében és az általa kiépített hálózatban, az elnyomás évei alatt is kapható volt minden olyan magyar nyelvű könyv, amit a román cenzúra beengedett Erdélybe. Ez a könyvkereskedő cég volt az, aki kiépítette a könyvterjesztő hálózatot és megteremtette a lehetőséget a kedvező részletfizetésre, hogy a szegény sorsú irodalomkedvelőkhöz is eljusson a magyar szó, irodalmunk kincsei révén. Igen, kedves olvasók, Vidor Manóról van szó. Arról a Vidor Manóról, aki Herczeg Ferenccel, Bókay Jánossal, Harsányi Zsolttal tart fent baráti kapcsolatot, és akik egyetlen hívó szóra, bármikor lejönnek Váradra felolvasást, dedikálást tartani. Vidor rendezi hát a könyvnapokat, de nem csak itt, hanem ő felel a visszatért Észak-Erdély más városainak, Kolozsvárnak, Marosvásárhelynek és Szatmárnak sikeres könyvnapi rendezéséért is. A Vidor Manó könyvkereskedés, a Szigligeti színház előtt állította fel sátrát. A Bémer tér egy másik sátrában, a Pannónia és a villamosmegálló közötti háromszögben, a Krausz István által vezetett Nemzeti könyvkereskedés állít ki, de az itt kiállított könyvek, a Rákóczi út 11 alatti boltban is kaphatók lesznek. Az egyik legszebb sátor, a Hegedüs Hírlapiroda sátra a Bémer téren, a Magyar Általános Hitelbank előtt áll. Az övéké volt a legjobb és legsokoldalúbb kölcsönkönyvtár, magyar és német nyelvű könyvekből. Miután a városi könyvtár már nem töltötte be szerepét a magyar olvasóközönség számára, a Hegedüs kölcsönkönyvtár vette át ezt a szerepet, maradéktalanul kiszolgálva az olvasókat a megszállás évei alatt. A régi, nagyhírű Sonnenfeld féle könyvkereskedést Simon István, egy anyaországból idekerült kereskedő vette át és sátrát “keresztény és hazafias indíttatásból” a Szent László templom mellett állítja fel. A könyvnapokra aztán az ígért szépírók nem érkeztek meg, az olvasóközönség legnagyobb sajnálatára. Pedig Nagyvárad irodalmi múltja és a közönség ragyogó szeretete megérdemelte volna ezt a gesztust. Kárpótlásként itt volt azonban Gulácsy Irén és Ignácz Rózsa. A két írónő szinte fürdött a népszerűségben és természetesen az ő műveiket vásárolták és dedikáltatták a legtöbben a sátraknál. A közönség hamar elfeledte a “nagyok” látogatásának elmaradását és szeretetével halmozta el a két hölgyet. Hisz mindketten itthon voltak és ezt nem is titkolták… Gulácsy Irén ellátogatott egykori munkahelyére, a Nagyvárad szerkesztőségébe. Emlékezni a kollégákkal a hősi időkre, a vezércikkekre, a sok fejtörésre, küzdelemre a megaláztatásokra, no és persze a sikerekre. “Gulácsy olyan Nagyváradnak, mint Jókai Komáromnak, Móra Szegednek, Gárdonyi Egernek”, írja Tabéry a másnapi lapban. Ignácz Rózsa új munkája, a “Született Moduvában” is hatalmas sikert aratott. Ez a pusztulásra ítélt csángó magyarokról szóló munka volt talán a legnépszerűbb könyv a vásáron, Gulácsy munkái után. A könyvvásár sikerét mi sem bizonyítja jobban, hogy Nagyvárad városa is képviselteti magát a vásáron. Dr. Soós István polgármester, Dalló Gyula kultúr tanácsos és Soós András a városi könyvtár vezetője nagy érdeklődéssel látogattak ki mindhárom napon a vásárra és jelentékeny összegért vásároltak könyveket a városi könyvtár számára. Annak a városi könyvtárnak, amely az elmúlt huszonkét esztendő alatt, nem sok magyar nyelvű könyvet, nem sok magyar író munkáját vásárolta meg. Sajnos, az eseményt egy sajtópolémia is beárnyékolta. A Magyar Lapok egyik számában, lejárató cikk jelent meg a Sipos és Reich könyvkereskedésről. A cikk kufárkodással vádolja a céget, akiknek a magyar könyv csak haszonszerzés. Az igazi ok az, hogy a cég sátra az Országzászlóval szemben van felállítva és ez a tény igencsak szúrta a cikkíró szemét. A tény az, hogy a sátrak helyét a városi mérnöki hivatal jelölte ki, nem pedig protekciós alapon lettek elosztva. Az Esti lap válaszol a cikkre, így néhány napig van téma a két kispéldányszámú lap hasábjain. Akkor már olyan időket élt városunk és az ország, hogy még egy ilyen nagyszerű eseményt, mint a könyvnapok is be lehetett árnyékolni pár rossz ízű mondattal. Így teltek az Első Magyar Könyvnapok eseményei városunkban, 1941. júniusának második hetében. Farkas László, Nagyvárad (forrás: Nagyvárad c. napilap 1941. júniusi lapszámai) Reggeli Újság (Nagyvárad) 2015. április 12.Az egyházmegye kincstári hagyatéka volt a témaNagyvárad- Csütörtök kora este a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum dísztermében szokásos havi találkozójukat tartották a premontrei öregdiákok. Lakatos Attila muzeológus volt a vendég. Az egybegyűlteket Pásztai Ottó egyesületi elnök üdvözölte, majd Zilahi Bertalan köszöntötte a név- és születésnapjukat ünneplőket, Nikolits Anna pedig felolvasott egy-egy Mécs László és Árvay Árpád-költeményt. Az e havi meghívott Lakatos Attila muzeológus, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye által működtetett Vallásturisztikai Iroda vezetője volt, aki a püspökség kincstárában az évszázadok folyamán, illetve jelenleg őrzött, szinte felbecsülhetetlen értékű tárgyakról tartott egy részletgazdag, igen érdekes vetített képes előadást. Bevezetőjében kiemelte, hogy a Premontrei Főgimnázium egykori tanárai és diákjai 19. és 20. századi munkássága nélkül a térség régészeti öröksége sokkal szegényebb lenne. Megjegyezte: a téma kimeríthetetlen, hiszen Nagyváradnak hihetetlenül értékes és gazdag az egyházi ipar- és ötvösművészeti gyűjteménye, és mivel ez egy zárt világ volt évszázadokon keresztül, még az idősek is keveset tudnak róla. Amikor 1992-ben megnyílt a Székesegyházban az egyházművészeti múzeum, az tulajdonképpen csak a jéghegy csúcsát jelentette, hiszen utoljára szakember szakmai szempontból több évtizeddel ezelőtt vizsgálta a kiállított tárgyakat, Némethy Gyula kanonok személyében. A turisztikai és műemlékvédelmi élet fellendítésén túl ezért is volt szükség arra az elmúlt hónapokban, hogy megújuljon ez a tárlat, bár úgymond teljes rendet teremteni szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnik. Az erre való törekvést több tényező is nehezíti. Például az, hogy a közel 1000 éves váradi püspökségnek csupán az utóbbi 300-350 évében tapasztalható konkréten nyomon követhető kontinuitás. Emellett sok minden elveszett annak betudhatóan, hogy Magyarországon javarészt hiányoztak a közízlésformáló intézmények. Amikor pedig kialakultak volna, jöttek valakik, akik lerombolták. Ha mégis léteztek olyan személyek, akik pótolhatták volna ezt a hiányt, ők tulajdonképpen rejtegették ezeket, így nem voltak használva vagy közszemlére téve. Ugyanakkor míg Nyugat-Európában érdekes módon kialakult valamifajta múzeumszerűség, ez Magyarországon valami miatt még a püspökségek esetében sem működött. Váradon a 19. század 30-as éveitől kezdve a Premontrei Főgimnáziumnak volt ugyan egy egyházi tárgyi gyűjteménye, de ezt csak a szerzetesek, illetve az iskola kötelékén belül használták. Az egyházat amúgy is magába zárkózási hajlandóság jellemezte, és akkoriban ráadásul a barokk művészet még az újnak számított, és sokan igénytelennek, barbárnak tartották, inkább a reneszánsz és a gótika volt népszerű- magyarázta a muzeológus. Tanulságos pusztulások Általában 150 évenként valamilyen pusztulás következett be, a források szinte csak erről tudósítanak. Ha valamilyen dokumentumok fenn is maradtak, ilyen típusú adatokhoz köthetőek, mert „ez a dolgok rendje”. A tatárjárás előtti időkről semmilyen iparművészeti adat vagy tárgyi emlék nincs, Rogerius mester ír erről a pusztulásról a Siralmas ének 36-37. fejezetében. Ezután valószínűleg 1401 környékén az akkori székesegyház kincstára tűzvész áldozata lett, majd egy „nyugodt” közel 130 év következett 1526-ig, ha eltekintünk attól az 1443-as feltételezett földrengéstől, mely megrázta a várat. Mohács előtt a templomok értékes arany és ezüst tárgyakat kellett beszolgáltassanak a királynak, bár a váradi egyházmegyében erről nem maradt fenn tudósítás. Az 1660-1692 közötti török uralom idején természetesen csak pusztulás volt, de az ezt követő évszázadok sem jellemezhetőek azzal, hogy folyamatos lett volna a gyűjtés. Több megrázkódtatás is érte a váradi egyházmegyei kincstárat az elmúlt 300-400 évben is, a legbizarrabb talán 1944-ben, amikor öt-hat barokk műtárgy is eltűnt, a szovjet katonák „jóvoltából” épp a legértékesebbek. Mivel kincstári darabnak számítottak a liturgikus kiadványok és a papi öltözékek is, Lakatos Attila emellett a körülbelül 400 darabos, csodálatosan szép barokk egyházi ornátus gyűjteményről is beszélt, illetve mutatott képeket, valamint érdekességképpen a 150 darabos ötvösgyűjteményre is felhívta a figyelmet, melynek legrégibb darabja 1736-ban készült Bécsben, és aminek csupán egyetlen tárgya készült Váradon. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro 2015. április 21.Programkavalkád a Festum VaradinumonÚj helyszínek, új intézmények, új szemléletek egészítik ki a Festum Varadinum idei kínálatát – fogalmazta meg Szabó Ödön programkurátor. Értékes előadók, művészek kapcsolódnak be. A teljesség igénye nélkül, íme néhány program a Festum Varadinum idei kínálatából: vasárnap, május 3-án ünnepi szentmisével és körmenettel kezdődik a Festum Varadinum, melynek keretében Böcskei László nagyváradi megyés püspök celebrál misét. Ezt követően többek között fuvószenekarok lépnek fel, lesz képzőművészeti kiállítás, két zenés irodalmi est, majd a Székesfehérvári Vörösmarty Színház Pillangó című előadását tekintheti meg a közönség a Szigligeti Színházban. Móricz Zsigmond műve szerelmi idill három felvonásban, melynek során „a tánc, a mozgás, a gesztus azonos értékű lesz a verbális szövettel, miközben megszólal benne a lírai motívum, a szerelem” – fogalmazza Horváth Csaba rendező. Rendhagyó órák Hétfőn hagyományőrző mesterek találkozója zajlik majd, este Karádi Katalin emlékműsor lesz a Posticumban, 19 órától pedig az Apácák musical-komédiát adja majd elő többek között Voith Ági és Zakariás Éva, Kökényessy Ági rendezésében. Kedden egyebek mellett rendhagyó testnevelés óra lesz diákoknak, Kovács Koko István olimpiai-, világ- és Európa-bajnok ökölvívóval, egy órától pedig Bálint András színművész, a budapesti Radnóti-színház igazgatója tart rendhagyó irodalomórát, melyen belül Radnóti Miklós versösszeállítás hangzik majd el. Délután Makk Károly filmrendezővel találkozhat majd a közönség a Posticum központban, ezzel párhuzamosan közönségtalálkozó zajlik majd Kovács Koko Istvánnal a Queen’s étteremben. 18 órától Radnóti est lesz a Posticumban, Leváltári kiállítás a Partiumi Keresztény Egyetem aulájában, fél órával később pedig a Nagyváradi Unitárius Egyházközség szervezésében a Daltutajok zenekar előadásában szakrális zenei estre várják a hallgatóságot. Emlékműsor, operett Szerdán Kristófi János festőművész munkáiból nyílik kiállítás a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal dísztermében, délután pedig, Mécs László premontrei kanonok, költő, lapszerkesztő és előadó tiszteletére szervez emlékműsort a Premontrei Öregdiákok Egyesülete, a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum dísztermében. Ugyancsak szerdán Szilágyi Aladárnak a Szacsvay Akadémia 2014-es előadóival folytatott beszélgetéseit mutatja be Gebei Sándor egyetemi tanár az Ady Endre líceum dísztermében. 19 órától, Operett Express címmel Bozsó József és Teremi Trixi budapesti színészek világhírű operett melódiákat adnak elő, a rendezvény a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében lesz. Csütörtökön délelőtt történelmi konferencia zajlik majd Várad, Erdély kapuja címmel, ezzel párhuzamosan pedig egy olyan rendezvény, melynek során Bihar megye magyar szociális intézményeiben nevelkedő gyermekek ismerkednek Nagyváraddal és Szent László királlyal. Este Koncz Gábor budapesti színművész Gyorsvonat címmel tart önálló estet a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központ múzeumtermében. Majális Pénteken délután Varadinum történelmi verseny lesz az Ady Endre líceumban, este fél nyolctól pedig, a Lotus bevásárlóközpontban a Honey Beast együttes koncertezik. Ugyanaznap fél kilenctől Metropol koncertre várják az érdeklődőket a Nagyváradi Állami Filharmóniába. Szombaton 9 órától majális lesz a vársáncban, sportrendezvényekkel, gulyásfőző versennyel, közönségtalálkozókkal és sok előadással fűszerezve. Fellép többek között Mohácsi Brigitta, Baricz Gergő, az LL Junior, 21 órától a Neoton együttes tart élő koncertet, 22.50-től pedig tűzijátékkal zárul a majális. Aznap 17 órától zajlik majd Székely Csaba drámaíró szerzői estje is, a Szigligeti Színház stúdiótermében. A rendezvénysorozat utolsó napja református istentisztelettel veszi kezdetét, Csűry István püspök hirdet igét a Nagyvárad-olaszi református templomban. Ingyenesek 18 órától a nyíregyházi Mandala Dalszínház tart előadást a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Székházának dísztermében, Musical varázs címmel. A programajánló szerint „a Mandala Dalszínház társulatának vezető színészei a közönséggel együtt lubickolnak a világ, valamint a magyar musical és filmdal-készlet tengerében. A zenei válogatás széles teret ad a jókedvnek, az elgondolkodásnak és bizony a pityergésnek egyaránt. A rendezvénysorozat a Varadinum Díjkiosztó Ünnepséggel zárul, ezt követően a Szigligeti Színház Nagyvárad táncegyüttese bemutatja a Betyárvilág – tánc a mindenkori Rózsa Sándorról című előadást. Amint Szabó Ödön elmondta, a két vasárnapi előadás kivételével a rendezvények ingyenesek. „Szeretnénk, hogy a pénz ne legyen akadálya annak, hogy a kultúra az emberekhez jusson” – tette hozzá. A rendezvénysorozat fővédnöke Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, a támogatók pedig a Comunitas alapítvány, a Bethlen Gábor alap, a Megyei Tanács, a Nagyváradi Önkormányzat, valamint a Lotus Center. Neumann Andrea erdon.ro 2015. május 5.Kultúra, történelem és szórakozás a Festum VaradinumonA Nagyváradon már harmadik napja zajló Festum Varadinum ünnepségsorozatban számos olyan rendezvény kapott helyet, amely a legszélesebb érdeklődési körűek igényeihez is igazodik. A nagyváradi kulturális fesztivál szerda–péntek közötti időszakában hangsúlyosan megjelenik kultúránk, művészetünk és történelmünk is, ugyanakkor több különleges szórakoztató programra lehet készülni. Alább a fesztivál május 6–8. közötti rendezvényeit foglaltuk össze. Kristófi János emlékkiállítás Május 6-án, szerdán 14 órakor Kristófi János világhírű nagyváradi festőművész (1925–2014) munkáiból nyílik kiállítás a nagyváradi városháza dísztermében. Kristófi János (Monospetri, 1925. december 15. – Nagyvárad, 2014. január 5.) világszinten elismert festőművész. Középiskoláit Kolozsváron végezte, a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán szerzett rajztanári oklevelet (1954). A Népi Művészeti Iskola tanára Nagyváradon nyugalomba vonulásáig (1955-88). Feleségével, Hoványi Judit szobrász-keramikus művésznővel rendezett első közös kiállítása (1958) óta tevékeny részt vett a város művészeti életében. Tájképein Nagyváradot örökítette meg. Elkészítette Bartók Béla, a nagyváradi Bihari Sándor zeneszerző s a közművelődés mecénásaként ismert Nicolae Jiga arcképét. Feleségével közös „családi kiállítása” volt Bécsben és Leidenben (1988), Miskolcon (1990), Győrben , Budapesten (1991) és Szolnokon (1995). Kristófi János világszerte ismert festőművész 1954 óta élt Nagyváradon, ahol harminc éven át a Városi, majd a Művészeti Népiskolában nemzedékeket oktatott. Tíz gyermeke született. Mindegyiküket a katolikus hit szerint nevelte az életre, van köztük festő, énekes, fotós, orgonista, jogász, mérnök és orvos is. „Igazi nagyváradi festő lett, a klasszikus váradi festők (Baráth Móric, Balogh István, Tibor Ernő, Leon Alex, Mottl Román, Miklóssy Gábor, Tompa Mihály stb.) utóda és kortársa, a város hűséges polgára és krónikása egy személyben” – írta róla Banner Zoltán Békéscsabán élő művészettörténész. 2011-ben Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. Kiállítások, könyvbemutatók, istentisztelet 16.30-kor Wagner Péter képzőművész egyéni kiállítását nyitják meg a Kanonok sori Tibor Ernő Galériában, 17.00 órától emlékműsor Mécs László premontrei kanonok, költő, lapszerkesztő, előadó születésének 120 évfordulója alkalmából a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum dísztermében. 17.45-kor Szilágyi Aladár: Mit akartak ezek a magyarok?- Beszélgetések kortárs történészekkel Holnap /Kulturális Egyesület, Nagyvárad, 2015/ – könyvbemutató az Ady Endre Líceum dísztermében, Szilágyi Aladár beszélgetései a Szacsvay Akadémia történelmi előadássorozatának 2014-es előadóival, bemutatja Szűcs László, a kötet szerkesztője és az Erdélyi Riport, valamint a Várad művelődési folyóirat főszerkesztője. 18.00 órától ünnepi istentisztelet a nagyváradi evangélikus templomban, igét hirdet Szabó Szilárd dombóvári evangélikus lelkész, előadást tart Balczó András evangélikus olimpikon; közreműködnek az evangélikus óvoda gyermekei, valamint Lucian Malița hegedűművész és Thurzó Sándor József brácsaművész. Az Ady Endre-gimnázium dísztermében 18.30-kor kezdődik a Szacsvay Akadémia történelmi előadása A török kiűzése Magyarországról (1683-1718) és az ország jövőjének tervezésecímmel, előadó: Gebei Sándor egyetemi tanár (Eger), az MTA doktora. 19.00 órától Operett express – Bozsó József és Teremi Trixi budapesti színészek előadása. Elhangzanak világhírű operett melódiák Kálmán, Eisemann, Huszka, Fényes, Szenes, Lehár operettjeiből. Helyszín: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Székházának díszterme (Partium Keresztény Egyetem) Történelmi konferencia: „Várad, Erdély kapuja...” Május 7-én, csütörtökön 10 órakor „Várad, Erdély kapuja...” Nagyvárad történelmi szerepe a fejedelemség korában címmel történelmi konferencia kezdődik nagyváradi városháza dísztermében. A Festum Varadinum tavalyi rendezvénysorozatába beillesztett történelmi konferencia nagy sikert aratott, hiszen olyan, nemzetközileg is elismert szakemberek jöttek el előadni, akik kétségtelenül a történész szakma elitjéhez tartoznak. Nincs ez másképp idén sem, értékes és várhatóan rendkívül tartalmas értekezések hangzanak el, melyeknek középpontjában Nagyvárad, illetve a város középkori szerepének fontossága áll. A konferencia részvevői és előadásaik címei: Oborni Teréz tud. főmunkatárs, kora újkori témacsoport vezető, MTA BTK, Történettudományi Intézet: Szapolyai János és a váradi béke; Gálfi Emőke tud. kutató (EME Kolozsvár): Izabella királyné várospolitikája: Gyulafehérvár és Várad; Bogdándi Zsolt tud. kutató (EME Kolozsvár): A váradi hiteleshelyek 16. század második felében; Mátyás-Rausch Petra tud. munkatárs, MTA BTK Történettudományi Intézet: A belényesi rézbányászat helye az Erdélyi Fejedelemség ércbányászatában 1571 és 1613 között; Emődi Tamás műemlékvédelmi szakmérnök, Nagyvárad: Az erdélyi fejedelmek nagyváradi palotája; Jeney-Tóth Annamária egyetemi docens, Debreceni Egyetem: Ifj. Rákóczi György váradi udvartartásának kezdetei (1638-1640-1642), Sudár Balázs tud. főmunkatárs, MTA BTK Történettudományi Intézet: A váradi török tartomány első évei (1660–1665). Szent László öröksége Ugyancsak 10 órakor kezdődik az a program, melynek keretében Bihar megye magyar szociális intézményeiben nevelkedő gyermekek ismerkednek Nagyváraddal és Szent László királlyal a római katolikus székesegyházban, a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceumban és a nagyváradi várban. 11 órától Nyitott kapuk – iskolanap a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumban, 13 órakor Varadinum Junior: „Sötét és semmi voltak...” – világosság és sötétség ellentéte a művészetben – irodalmi műhely a Mihai Eminescu Főgimnázium dísztermében, ugyanitt 14 órától: „Aki fényt hagyott maga után...” – magyarok a fény történetében. 17 órakor Ólomkatona címmel díjkiosztóval egybekötött kiállítás nyílik a Gyermekpalotában. 18 órától ünnepi istentisztelet nagyváradi unitárius templomban, igét hirdet Nt. Gyerő Dávid lelkész, a Magyar Unitárius Egyház főjegyzője, fellép a nagyváradi Kántorok Kórusa, majd szeretetvendégség következik. 19 órakor kezdődik Koncz Gábor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, színházi rendező, érdemes művész Gyorsvonat című önálló estje a a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban. A Kossuth-díjas színész-rendező kedvenc költőitől, íróitól válogat verseket, novellákat, részleteket életszemlélete bemutatására. Hitet tesz az igaz emberség, a humánus együttélés és a munka, a teljesítmény elismerése mellett. Persze mindezt remek írások tükrében, a rá jellemző őszinteséggel, vonzó férfiassággal teszi. Történelem és irodalom Május 8-án, pénteken 16 órakor tartják meg a Varadinum történelmi verseny megnyitóját. Az Ady Endre Elméleti Líceum dísztermében zajló vetélkedő címe: Nemzetközi kapcsolatok a XIX. század végén a XX. század elején. Az első világháború. A megmérettetés 9-én, szombaton 9 órakor folytatódik ugyanott. 18 órakor Dukrét Géza helytörténész, a Partiumi Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke új kötetét, mely az Adalékok Siter történetéhez címet kapta. Helyszín: a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi központ múzeumterme. 19 órától Szabó T. Anna költő, műfordító szerzői estjére kerül sor teleki (ma Primăriei) utcai Illyés Gyula Könyvesboltban. A Lotus Centerben 19.30-kor kezdődik a közismert magyarországi együttes, a HoneyBeast koncertje. A Honeybeast egy magyar, elektronikus pop-rock zenét játszó együttes, mely ezen a néven 2011-től működik, bár történetét – némileg eltérő formációban és néven – 2005-ig vezeti vissza. Első nagy sikereit az együttes 2010-ben érte el, majd a 2014-es Eurovíziós Dalfesztivál magyarországi válogatójának szereplőiként szereztek országos ismertséget. Metropol koncert pénteken A Festum Varadinum egyik kiemelt programja a Nagyváradi Állami Filharmóniában 20.30 órakor kezdődő Metropol koncert. A nagyváradi rockegyüttes 1968-ban alakult és legendás karriert futott be. Mind a váradiak, mind az erdélyi rockkedvelők kellemes nosztalgiával gondolnak vissza a Metropol koncertjeire, ezért a mai napig nagy népszerűségnek örvendő csapat fellépései garantált felüdülésnek, felhőtlen szórakozásnak számítanak. maszol.ro 2015. június 22.Hit az arcvonásbanBálint Lajosnak, a Gyulafehérvári Főegyházmegye első érsekének emlékére állítottak szobrot szülőfalujában, Csíkdelnén. A mellszobrot június 21-én, vasárnap, a Keresztelő Szent János-templomban tartott búcsús szentmisét követően Jakubinyi György érsek áldotta meg az Úrkápolna kertjében. A búcsús szentmisét Jakubinyi György érsek és Tamás József segédpüspök celebrálta. „Emlékezzünk az egyházközség nagy szülöttére, boldog emlékű Bálint Lajos érsekre, ugyanakkor imádkozzunk azért is, hogy a papi hivatás soha ne fogyjon ki az egyházközségből, beleértve a szerzetesi hivatást is. Minden egyházközség tulajdonképpen el kellene lássa önmagát papokkal, szerzetesekkel, ahányra szükség van” – hangsúlyozta Jakubinyi György prédikációjában. A zuhogó eső ellenére sokan részt vettek az Úrkápolna kertjében az avatási ünnepségen. A szobrot Vargha Mihály szobrászművész, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója készítette. „Amikor szobrot leplezünk le, akkor egy életmű áll előttünk, jelen esetben Bálint Lajos érsek életműve. Ebben nem a hibát, nem a fényképet keressük, hanem az arcvonásban azt akarjuk felfedezni, hogy Erdély, illetve a Gyulafehérvári Főegyházmegye első érseke szelíd ember volt és hittel szolgálta Istent, egyházát és székely népét” – mutatott rá Csintalan László csíkdelnei plébános. A szobor megáldása után Bíró Tímea, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium tizedik osztályos diákja egy Mécs László-verset szavalt el, majd koszorúzásra került sor. A Gyulafehérvári Főegyházmegye első érseke 1929. július 6-án született Csíkdelnén. A csíkszeredai Segítő Mária Gimnázium, majd a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola növendéke volt. Márton Áron püspök szentelte pappá 1957. április 28-án. Sepsiszentgyörgyön segédlelkész, majd Futásfalván, Csíkszentdomokoson és Székelyudvarhelyen volt plébános. 1981. szeptember 29-én szentelte segédpüspökké Jakab Antal megyés püspök Gyulafehérváron. Az egyházmegye vezetését 1990-ben vette át. 1991-ben II. János Pál pápa érseki rangra emelte az egyházmegyét, és Bálint Lajost nevezte ki első érsekké. Tisztségét 1993-ig töltötte be. Székelyudvarhelyen hunyt el 2010. április 4-én. Sírja a csíkdelnei temetőben található. Péter Beáta Székelyhon.ro 2015. október 11.Premontrei öregdiákoknak a műemlékvédelemrőlA Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesülete a szokásos havi találkozóját tartotta az elmúlt csütörtökön a Szent László Teológiai Líceumban. Dukrét Gézát, a PBMET elnökét hívták meg. Az egybegyűlteket Pásztai Ottó, a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesületének elnöke köszöntötte. Nikolits Anna felolvasott egy-egy Mécs László- és Gorun Sándor-költeményt, majd Tóth L. Ágnes ismertette a 18. században élt Bod Péter református lelkész, polihisztor életútját (1712, Felsőcsernát- 1769, Magyarigen) az Erdélyi Magyar Breviáriumból. Többek közt elhangzott vele kapcsolatban, hogy ő volt a századának utolsó harmada és a 19. század eleje nagy magányosainak előképe, ott állt a Habsburg-lojalitással párosult református ortodoxia és a felvilágosodás mezsgyéjén. Azzal, amiben szelleme a legmerészebben szárnyalt, már a felvilágosodás kezdődik. Az ország minden számottevő könyvtárának szenvedélyes olvasója volt, a levéltárak szorgalmas tanulmányozója, mindenféle írásnak, még a sírfeliratoknak is állhatatos búvárkodója. Ugyanakkor viszont kifejezetten befelé forduló embernek bizonyult. Nem érzett különösebb kísértést sem a grófi udvar fényűzése, sem pedig a főiskolai katedra iránt: egy háromszéki kis faluban kezdte és a székesfőváros árnyékában lévő sáros faluban végezte életét. Gazdag tevékenység A találkozó második felében Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke beszélt a PBMET több mint húsz éves múlttal rendelkező, kitűnő és végtelenül eredményes tevékenységéről. Felidézte, hogy 1993-ban alapították az egyesületüket 12 alapító taggal. Jelenleg 120 munkatársuk van: tanárok, orvosok, mérnökök, műemlékes szakemberek, néprajzosok, honismereti nevelők Arad, Bihar, Máramaros, Szatmár, Szilágy, Temes és Kolozs megyékből, valamint Magyarországról. Elsődleges feladatuknak tekintik a műemlékvédelmet, vagyis (épített) történelmi örökségünk megismerését, megismertetését és védelmét, másik jelentős tevékenységük pedig a helytörténeti kutatómunka. Ennek, illetve a felmérő programok eredményeinek összefoglalója márciusban partiumi honismereti találkozón, szeptemberben háromnapos konferencián történik. Az évek folyamán honismereti táborokat rendeztek fiataloknak, és számos pusztulásra ítélt, omladozó romos épületet azonosítottak be, hívták fel az állapotukra a figyelmet, s így a PBMET-nek köszönhetően ezek szépen fel lettek újítva, és/vagy ismét tevékenység folyik bennük. Ugyanakkor 1994. április 14-én honismereti lapot indítottak, Partium néven. Könyvkiadásuk 1997-ben kristályosodott ki, azóta 83 kötet jelent meg a Partiumi füzetek sorozatban (18 falumonográfia, 21 műemlékkel foglalkozó kötet, 22 történelmi és néprajzi jellegű, 13 kötet nagy személyiségeinkről, 5 temetőinkről, és 5 iskolatörténet), s ezen kívül még 19 kötet látott napvilágot, melyből négy hasonmás kiadás, vagyis összesen 102 kiadvány. Emellett 24 emléktábla elkészítéséhez járult hozzá a PBMET és avatott fel. Emellett minden évben számos emlékülést, koszorúzási ünnepséget és könyvbemutatót szerveznek, még felsorolni is nehéz. Együttműködnek számos egyesülettel és intézménnyel, honlapot működtetnek, sokrétű tevékenységeik elismeréseként pedig az egyesület és tagjai számos kitüntetésben, díjban részesültek, díszokleveleket vehettek át. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro 2016. február 14.Ülésezett a KMATMásfél éves szünet után ült össze a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsa (KMAT) 2016. február 12-én Budapesten, a Magyarság Házában. A testület 2004. június 16-án alakult meg Nagyváradon, több határon túli magyar politikai és polgári szervezet társulásával. Az alapítók célja az volt, hogy olyan fórumot hozzanak létre, amely lehetővé teszi a Kárpát-medencei magyarság autonómiatörekvéseinek egységes képviseletét. Ezen kívül a testület célul tűzte ki a magyar nemzeti közösségek diszkriminációjának megszüntetését, a teljes egyenlőséghez szükséges nemzetközi segítség biztosítását, egy átfogó Kárpát-medencei autonómiarendszer kidolgozását, valamint a nemzeti önazonosság megőrzésének elősegítését. A KMAT legutóbbi ülésére 2014 júliusában, Bálványosfürdőn került sor. Időszerű vált tehát a Kárpát-medencében azóta történtek értékelése, az autonómia ügyének számbavétele a tagszervezetek beszámolója alapján, az európai, nemzetközi helyzet áttekintése az autonómiaküzdelem vonatkozásban – állt a tagszervezeteknek küldött meghívóban. Az ülés házigazdája a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága volt, Potápi Árpád János államtitkár csíkszeredai munkalátogatásáról küldött levélben köszöntette a tanácskozókat. A Szilágyi Péter helyettes államtitkár által felolvasott üzenetben a nemzetpolitikáért felelős államtitkár megerősítette: alkotmányos kötelezettségeinek eleget téve a magyar kormány minden rendű és rangú támogatást igyekszik megadni a határon túli magyar nemzetrészeknek, éljenek azok kisebbségben, szórványban vagy diaszpórában. Ebbe szervesen beleillik az a támogatás, amit a kormányzat az autonómiatörekvéseknek, illetve ezek összehangolásának és egységesítésének ad. Schöpflin György politológust, európai parlamenti képviselőt idézve fejezte ki sajnálkozását az államtitkár, hogy a fejlett európai országok nem hajlandó tudomásul venni: a nyugati, működő autonómiák és a Kelet-Közép-Európában óhajtottak között nincs semmilyen különbség. Ami ott elfogadott és üdvös, annak itt is létjogosultsága van. A magyar kormánynak és a határon túli magyar autonomistáknak együttesen kell demonstrálniuk a nemzeti közösségek önrendelkezési törekvéseinek természetes és legitim voltát – utalt rá a KMAT-nak írott üzenetében Potápi Árpád János. Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke vezette le a KMAT-ülést, a testület elnökeként üdvözölte a házigazdákat, a meghívottakat és a tagszervezetek küldötteit, sajnálattal állapítva meg, hogy a Magyar Közösség Pártja és a Magyar Polgári Párt ugyanúgy nem vesz részt a tanácskozáson, mint a megfigyelői státussal rendelkező RMDSZ. A felvidékiek a választási kampány hajrájára hivatkozva mentették ki magukat, a két erdélyi párt vissza sem jelzett. Holott az autonómia ügyében elengedhetetlen a nemzeti összefogás – hangzott el az ülés szünetében tartott sajtótájékoztatón is a konklúzió, amit a média jó érzékkel szűrt le és közvetített a tegnapi nap folyamán. Az ülés első felében megtörtént az autonómia ügyének számbavétele a Kárpát-medencében, a tagszervezetek megjelent képviselőinek beszámolói alapján. A Székely Nemzeti Tanács nevében Izsák Balázs elnök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevében Sándor Krisztina ügyvezető elnök, az Erdélyi Magyar Néppárt nevében Toró T. Tibor alelnök szólt. A Vajdasági Magyar Szövetség részéről Bús Ottó intézőbizottsági elnök, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt részéről Csorba Béla elnök, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége részéről Csonka Áron elnök tartott beszámolót. Brenzovics László elnök a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Jakab Sándor elnök a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Ábrahám Borisz alelnök a Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség, Deák Ernő volt elnök pedig az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége képviseletében szolgált tájékoztatással. Szinte egybehangzónak tűnt a beszámolók nyomán az a vélekedés, hogy a legutóbbi KMAT-ülés óta nem történt érdemi előrelépés autonómiaügyben, esetenként még visszalépés is tapasztalható a nemzetközi helyzet és a különféle regionális vagy kontinentális válságok miatt. Az ülésen meghívottként részt vett Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, akit a határon túli magyar közösségek autonómiaügyeinek koordinálására kért fel Orbán Viktor kormányfő, s aki az örvendetesnek mondható konvergenciák leltározása és a sajnálatosan létező divergenciák áthidalása terén elértekről szólva emlékeztetett: neki a közvetítés és egyeztetés a feladata, nem a diktálás. A budapesti kormányzat nem gyámkodni, hanem segíteni akar az autonómiakérdésben, e tekintetben viszont mindent megtesz, amit megtehet. Tőkés László – aki a magyar kormánypártok lillafüredi kihelyezett frakcióüléséről érkezett a KMAT-ülésre – elmondta: a kormányfő kifejtette ott, hogy eljött az ideje az improduktív belső konfliktusok lezárásának. Ez különösen fontos az autonómia ügyében – mutatott rá a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsának elnöke. Szerinte a határok fölötti nemzetegyesítés mellett a külhoni magyarság önrendelkezése az a politikai intézmény és érték, amelyen a nemzetpolitika nyugodhat, és ebben a kérdésben elengedhetetlen a nemzeti összefogás. Felül kell emelkedni a pártpolitikán, és egységet kell teremteni a sokféleségben. Önösszeszedésre is szükség van, mert egy helyben topogás észlelhető az autonómia ügyében. A KMAT folytatni kívánja a megkezdett munkát, és kellő elszántságra buzdítja a tagszervezeteket. Izsák Balázs a közelgő székely szabadság napjára hívta fel a figyelmet. Ez a március 10-e arról is szól, hogy a demokratikusnak és jogállamnak mondott Romániában érvényesül-e az egyik alapvető emberi jog, a gyülekezésé – mutatott rá. A tervezett nagyszabású marosvásárhelyi demonstráció azt is bizonyítani hivatott, hogy nem lankad az autonómiamozgalom Erdélyben. Szintén meghívottként vett részt az ülésen Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója, valamint Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója, aki bemutatta a magyar kormány által támogatott civil szervezetet és annak jogsegély-szolgáltató törekvéseit. Elmondta: sokféle együttműködési lehetőség van a KMAT és a KJI között, az egyik ilyen pászma az a kisebbségvédelmi monitoring-rendszer, amelynek létrehozásáról a 2014-es bálványosfürdői ülésen döntött tanács. A KMAT pénteki ülésén megválasztották a testület új titkárát Bedő Árpád személyében, megköszönve a visszavonult Mécs László jó évtizedes önzetlen munkáját. Döntés született arról, hogy ebben az évben két nagyszabású autonómiakonferenciát is szerveznek, egy Kárpát-medenceit és egy nemzetközit. Budapest, 2016. február. 13. Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája. erdon.ma 2016. március 13.Világhírű női tudósokról és Sándorffi JózsefrőlA váradi Premontrei Öregdiákok Egyesületének tagjai a múlt hét csütörtök este szokásos havi találkozójukat a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceumban. Két előadás hangzott el. A megjelenteket Pásztai Ottó egyesületi elnök üdvözölte (kiemelten a hölgyeket a közelmúltbeli nőnap miatt), majd Zilahi Bertalan az ebben hónapban a név- vagy születésnapjukat ünneplőket köszöntötte, Szebeni Lajos pedig egy-egy Mécs László- és T. Szabó Edit-költeményt olvasott fel. Ezt követően Barabás György A természettudományok világhírű női címmel tartott előadást. Többek közt arra hívta fel a figyelmet: a hozzáértők véleménye alapján a 21. század a molekuláris biológia és a nők évszázada lesz. Míg Semmelweis megjelenése előtt a nők életük 70-80 százalékát a gyermekeik nevelésére fordították, jelenleg ez már már csak 5-7 százalék, mivel a családonkénti gyermeklétszám 11-ről 1,3-ra zuhant, tehát szerinte a nőknek nem maradt fizikai idejük a természettudományos kutatásokra. Ugyanakkor Czeizel Endre is megállapította, hogy a nők elsődleges feladata a fajfenntartás, tehát biológiailag a női nem a fontosabb. Gyermekeiknek nem csak a génjeiket, hanem minden megszerzett tudásukat is átadták, és optimális családi körülményeket nyújtottak kivételes adottságaik biztosítására. A továbbiakban a nyugalmazott tanár arról is beszélt: a Nobel-díjak 100 éves története során 719 díjat osztottak ki, és 29 nő részesült ebben az elismerésben. Az irodalmi és béke Nobel-díjak között a legnagyobb a nők részesedése, de itt is csak 10 százalék. Ugyanakkor 2008-ban a Princeton University Press által közzétett matematikai kézikönyv megnevezte az utóbbi 400 év legnagyobbnak tartott matematikusait, és ezen a listán két nő, a német Emmy Nöther és az orosz Szofia Vasziljevna Kovalevszkaja szerepel. Ezután tevékenységük rövid ismertetésével a legfontosabb női tudósokat sorolta fel az előadó, kezdve a 4. századtól máig, Románia egyik világhíres kortárs női tudósával, a geofizikus dr. Mioara Mandea professzor asszonnyal zárva a sort. Sokoldalúság A rendezvény második felében Kovács Károly Dr. Sándorffi József életéről és tevékenységéről értekezett. Egyebek mellett elhangzott róla: 1765-ben született Hegyközújlakon, egy nyolcgyermekes családban, mely később Jákóhódosra költözött. Bár szűkös volt a költségvetés, a legjobb iskoláiba járt Váradon és Debrecenben. Noha eminens volt a költészetben, a bölcsészet tanulmányok elvégzése után a bécsi orvosi egyetemre került, ahol kapcsolatba került a magyar testőrírókkal is. Megmentette a csődtől a Magyar Hírmondót, és munkatársa lett az Új Bécsi Magyar Múzsának. Levelezett Csokonaival, és hazafiként amellett érvelt, hogy nemzetének kincse legyen a nyelv. Emellett szaklapíróként és orvosként is jeleskedett az osztrák fővárosban, például statisztikai kimutatásaival, és a himlővel kapcsolatos kutatásaival. 1804-ben Váradra hívták, hogy legyen Bihar vármegye főorvosa, illetve ő irányította az 1806-ban megnyílt közkórházat. Sokoldalúságát jellemzi, hogy 1805-ben táblabírónak nevezték ki, református presbiter is volt, és 1815-től 1824-ben bekövetkezett halálig mecénásként vezette, támogatta a színházi életet. Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro 2016. április 13.A magyar költészet napját ünnepelték LippánJózsef Attilát és Márai Sándort idézték Hétfőn, a magyar költészet napján a lippai Hildegardis Ház üléstermében tartotta áprilisi összejövetelét a helybeli Degré Alajos Olvasókör. Az egybegyűlt közel 20 résztvevőt Czernák Ferencz körvezető üdvözölte, majd az összejövetel célját ismertetve kifejtette: József Attila és Márai Sándor születésnapján szeretnék méltó módon megünnepelni a magyar költészet napját. A továbbiakban Wonerth Loránd tartott érdekfeszítő ismertetőt József Attila életéről és munkásságáról, majd Cezernák Ferencz szólaltatta meg A Dunánál című költeményét. Utána Barabás József adott hangot a költő fiatalkori versei közül a Nem, nem, soha címűnek. Anyák-napjára készülve, Tóth Emil szólaltatta meg az ünnepelt Mama című költeményét. Igna Ilona Eszteró István József Attilát üdvözlő versét olvasta fel. Mécs Károly Egy királyfi három bánata című költeményét Simó Luca, majd József Attila Medvetánc című versét Tóth Emil szólaltatta meg. Az ugyancsak ünnepelt Márai Sándor életéről Wonerth Loránd tartott újabb magvas előadást, amit követően, Czernák Ferencz szavalta el Halotti beszéd, illetve Mennyből az angyalcímű költeményeit. A gyoroki József Attila Olvasókör jelen lévő tagjai, Lőrincz István, Kibédi Ervin, Tusa Ilona Dsida Jenő-verseket, majd Lőrincz Matild és Nagy Mária is felolvasott egy-egy költeményt. Az ülésen a Lendvai Wass Albert Társaságnak a közelmúltban elhunyt elnökére, Csabafy Ágnesre emlékezve, felolvasták az általa igen kedvelt Pósa Lajos Magyar vagyok című költeményét. Az ünnepeltekhez méltó módon megszervezett, szeretetvendégséggel, baráti beszélgetéssel, igen kellemes hangulatban zárult irodalmi ülésen a lippaiak hangot adtak azon szándékuknak, hogy részt vennének a vasárnap, a Borosjenői Magyar Házban sorra kerülő színházi előadáson. Balta János Megjegyzés: Mécs Károly helyett Mécs László Egy királyfi három bánata című költeményét szavalták el. Nyugati Jelen (Arad) lapozás: 1-30 | 31-41
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
